Mi az Edge Sorting?

A szerencsejátékosok különféle stratégiákat dolgoztak ki az élő kaszinók legyőzésére azóta, hogy az első szárazföldi kaszinó évszázadokkal ezelőtt megnyílt. Az egyik ilyen figyelemre méltó stratégia a kártyaszámlálás, amelyet Edward Thorp talált fel az 1960-as években a blackjackhez. Vannak azonban más működő stratégiák is, mint például az élválogatás, amelyet Phil Ivey használt nagy játék baccarat megnyerésére. De mi is pontosan az éles válogatás, és ez jogi stratégia a legjobb élő kaszinók szerencsejátékára? Ha meg szeretné tudni a választ ezekre és sok más kérdésre, olvassa tovább!

Az élek rendezése okos és árnyalt szerencsejáték-stratégiát jelent, amelyben a játékosok a hátoldaluk apró szabálytalanságai alapján állapítják meg a kártyák értékét. Ez a módszer kezdetben bonyolultnak tűnhet, de a játékkártya hátoldalán lévő finom, nem szándékos hibák ügyes megfigyelésén alapul. Ha kihasználják ezeket a csekély tökéletlenségeket, a játékosok stratégiai előnyre tesznek szert. Míg ezt a technikát leggyakrabban a baccarathoz társítják, hasznossága kiterjed egyéb kártyajátékok mint a blackjack és a póker, ahol az éles megfigyelés a játékos javára fordíthatja a helyzetet. Az élrendezés hatékonysága abban rejlik, hogy a játékos képes észlelni és megjegyezni ezeket az apró ellentmondásokat, és hatékony eszközzé alakítja őket játék közben.

A legtöbb hétköznapi kártyajátékos számára úgy tűnik, hogy a képpel lefelé fordított kártya hátoldala megkülönböztethetetlen a másiktól. Az ügyes élválogató számára azonban itt kezdődik igazán a játék. Ezek a játékosok kivételes szintű látásélességgel és rengeteg tapasztalattal rendelkeznek a kártyaasztalnál, ami lehetővé teszi számukra, hogy a kártyákat kizárólag a hátoldali mintáik alapján azonosítsák.

A kártyagyártás szerepe az élválogatásban

Az élválogatás titka a kártyagyártási folyamatban rejlik. A gyártás során időnként enyhe eltérések lépnek fel a kártyák kivágásában, ami halványan eltérő mintázatokhoz vezet a széleken. Az avatatlanok számára ezek az eltérések szinte észrevehetetlenek, de egy gyakorlott szemű játékos számára ezek az eltérések olyan egyértelműek, mint a nap. Megfigyelhetik a különböző kártyák árulkodó jeleit azáltal, hogy alaposan megvizsgálják a széleket, amelyek a kártyák halmozott vagy kiterített állapotát mutatják.

A professzionális élválogatók idővel továbbfejlesztették ezt a készségüket, és kifejlesztették a részletekre való odafigyelést, ami lehetővé teszi számukra, hogy különbséget tudjanak tenni a legtöbben azonosnak tűnő kártyák között. Ez a képesség nem magától jön; ez gyakran többórás gyakorlás eredménye, és annak mély megértése, hogy a különböző kártyapaklikat hogyan állítják elő és használják az élő kaszinókban. Ez megmagyarázza, miért élő kaszinók gyakran cseréljenek paklit, mivel az élek ügyes rendezése drámai módon megváltoztathatja az esélyeket a játékban, ami jelentős előnyhöz juttatja az éleslátó játékosokat. Így az élek rendezése, bár összetettsége és a kivételes megfigyelőkészségek szükségessége miatt nem széles körben alkalmazott, lenyűgöző és potenciálisan játékmódosító stratégia marad a nagy téttel rendelkező kártyajátékok világában.

Az élek rendezése, bár kétségtelenül kihívást jelent, egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az esélyeket a maga javára döntse élő kaszinó elleni játék során. Az ezzel a technikával megszerzett potenciális előny akár 7% is lehet. Gyakorlatilag minden 100 dollárnyi tét után az élrendezés elméletileg 7 dolláros hozamot eredményezhet. Bár ez a különbség első pillantásra szerénynek tűnhet, jelentős vonzerőt jelent a nagy téttel rendelkező játékosok számára.

Fontolja meg a forgatókönyvet, amikor leosztásonként 500 dollárt fogad. Élelrendezéssel ez további 35 dollárt eredményezhet leosztásonként. Ha egy játékos egy órán belül 50 leosztást bonyolít le, ez a stratégia potenciálisan 1750 dollár plusz összeghez vezethet ezen az időn belül. Az ilyen számok azt szemléltetik, hogy az élek rendezése miért vonzó különösen a high rollerek számára, akik nagy téteiket kihasználva növelhetik nyereségüket.

Mindazonáltal fontos elismerni a perem szerinti válogatás mint következetes bevételi forrás realitásait. Ahhoz, hogy egy életstílust kizárólag ezzel a stratégiával fenntarthassunk, jelentős bankrollra van szükség, és az ezzel járó kockázatok sem elhanyagolhatóak. Ezen túlmenően, ha folyamatosan nyerünk az élválogatáson keresztül, az felhívhatja a figyelmet a kaszinóban. A magas rangú játékosok, különösen azok, akik gyakran nyernek, gyakran megfigyelés alatt találják magukat. A kaszinók a túl sikeres játékosokkal szembeni intézkedéseikről ismertek, különösen akkor, ha olyan nem szokványos stratégiát gyanítanak, mint az élválogatás. Ezért, bár az éles válogatás jövedelmező lehet, alapos mérlegelést igényel a kaszinójáték pénzügyi és gyakorlati szempontjairól egyaránt.

A kaszinók gyakran szembetűnő csalásnak tekintik az élre válogató stratégiát, míg sok kaszinó játékos jogos előnyjátéknak tekinti. A játékosok nem maguk gyártják az asztali játékkártyákat, ezért úgy gondolják, hogy nem csinálnak semmi rosszat.

Phil Ivey és partnere, Cheung Yin Sun 9,6 millió dolláros győzelme a Borgata kaszinóban baccarat játékkal azonban perhez vezetett, csalás vádjára hivatkozva. 2016-ban egy szövetségi bíró úgy döntött, hogy a játékosok 10 millió dollárt térítenek vissza a kaszinónak.

Érdekes módon az amerikai kerületi bíró, Noel Hillman úgy ítélte meg, hogy a játékosok nem követtek el csalást. Ehelyett azt találta, hogy a játékosok megsértették a kaszinó szabályait, amelyek tiltják a kártyák megjelölését. Bár fizikailag nem jelölték meg a kártyákat, a játékosok a kártya apró tökéletlenségeit kihasználták.

Egy másik esetben a Crockfords kaszinó az Egyesült Királyságban nem volt hajlandó kifizetni Philnek a 2012-ben szerzett 11 millió dolláros nyereményét. Beperelte őket, de ismét veszített az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságán, miután egy bíró "csalásnak" minősítette az élválogatást. Kiemelték, hogy az eset másképp alakult volna, ha Phil egyszerű megfigyeléssel vette volna észre a kártyákat, ahelyett, hogy szándékosan rögzítette volna a paklit.